Írd le a füzetbe, ami alá van húzva, ezt küldd el lefényképezve! Mindent olvass el, tudni kell!
Fryderyk Chopin: Zelazova-Wola (Lengyelország) 1810- Párizs 1849
A zongoramuzsika történetének jelentős egyénisége, a korszak egyik legpoétikusabb művésze. 1810-ben született egy Varsó melletti kis városban, Zelazova Wolaban, ahol apja francia nyelvtanár. A zene iránti fogékonysága igen korán megmutatkozik, 6 évesen már komponál, 8 évesen pedig nyilvánosan szerepel egy zongoraverseny előadásával. Apja házában gyakori vendégek neves írók, költők - innen ered a poétikus hang. A varsói konzervatóriumban Elsner zeneszerző tanítványa. A főúri szalonok kedvelt vendége, a nyári szünetekben sokat tartózkodik különböző vidéki birtokokon, ahol megismerkedik a lengyel népzenével. Egy lengyel barátja egyik levelében így ír a zeneszerzőhöz: "Te leszel az első nagy művész, aki föltárod lengyel zenénk dús kincseit. Légy dicsősége szenvedő nemzetednek! Kutasd föl népi dallamainkat, ahogyan a természettudósok fölkutatják a hegyek mélyén szunnyadó ásványok és ércek titkos erezetét." - Chopin valóban ezt tette. Minden műve félreismerhetetlenül lengyel népzenei gyökerű. A szláv dallamvilág, a lengyel táncos ritmus, a Kelet-Európára jellemző gazdag díszítés, a változatos harmóniák mind művészi módon ötvöződnek az olasz dallamossággal Bármilyen Chopin-mű, legyen az mazurka, polonéz, keringő, etűd, impromtu vagy zongoraverseny, mindmegannyi a szerző lelke legmélyéből fakadó személyes vallomás. Ez az őszinte hangú muzsika elemi erővel hatott Liszt művészetére is. 1830-ban húszévesen Chopin elhagyja szülőföldjét, Bécsen keresztül Párizsba utazik, abba a városba, amely a 19. század művészeti életének legelevenebb központja. Még Stuttgartban értesül Varsó orosz megszállásáról, megrendültségének ad hangot a híres c-moll Forradalmi Etűd-ben. S bár hazájába nem tudott többet visszatérni, szavaiban, tetteiben, írásaiban és zenéjében mindvégig hű maradt Lengyelországhoz és népéhez. Párizs művészvilága csodálattal adózott zenéje és zongorázása előtt. Baráti körének tagjai a kor legnagyobb egyéniségei voltak - Liszt, Berlioz, Heine, Balzac, Victor Hugo, Delacroix, George Sand, Paganini, Bellini. Rajongással fogadták a fiatal Chopint, a lengyel emigránsok benne találták meg a patrónusukat. Lipcsében Schumann hallgatja meg koncertjét, folyóiratában lelkendezve ír zongorajátékáról, műveiről. Bár Párizs biztosította, hogy műveinek kiadási díjából, zongoratanításból viszonylag jól megéljen, a város nagyvilági légköre mégis idegen maradt számára. Beteges, tüdőbajtól régóta megviselt szervezetét a szüntelen alkotói láz, az állandó hazavágyás, George Sand, a különc francia írónő iránti tragikus szerelme 39 éves korában a halálba sodorja. Párizsban temették el, szívét azonban Varsóba vitték és ott őrzik ma is. Temetésén koporsójára lengyel földet szórtak, és Mozart Requiemjét énekelték, ugyanis Mozart volt Bach mellett Chopin példaképe. Művészete csaknem kizárólag a zongoramuzsikában teljesedik ki. Bachot, Beethovent követően Liszt mellett a zongorairodalom egyik legnagyobb alakja. A zongora poétája.
Hallgasd meg a következő műveit:
Forradalmi etűd:
a- moll mazurka:
Ez a tankönyv 68. oldalán lévő kottarészlet, teljes műve!
a-moll mazurka:
És egy keringő a végére:- ez egy könnyen lejátszható műve
