2020. április 7., kedd

2020.04.07-08. kedd-szerda

A kézilabda szabályai

A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák, amelyhez hozzátartozik még az oldalvonalak mentén 1 méteres, az alapvonal mögött 2 méteres biztonsági sáv.
  • Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6m-re húzzák meg. Itt csak kapus tartózkodhat,az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépésért szabaddobás, kiállítás, vagy büntető is járhat. Egyes esetekben büntetlen marad.
  • Szaggatott szabaddobási vonal: Minden pontja a kaputól 9, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre van felfestve.
  • Büntetődobó-vonal: A kaputól 7 méterre található, innen dobják a játékosok a büntetőket. Párhuzamos a gólvonallal.
  • Gólvonal: a két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal. Ha ezen szabályosan áthalad a labda, azt gólnak kell tekinteni.
  • Kapus-határvonal: 15 cm hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
középvonal a pályát két egyenlő területű térfélre osztja, a két oldalvonal felezőpontjának összekötésével.
  • Oldalvonal : A pálya hosszabb oldala.
  • Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a zsűriasztal és a kispad között található. Ezen kell cserélni.
Játékidő
Egy felnőtt mérkőzés rendes játékideje 2×30 perc, 10 perc szünettel. Hosszabbítás esetén 2x5 perc. A fiatalabb korosztályú csapatok rövidebb meccseket vívnak: 8-12 év: 2×20 perc, 12-16 év: 2×25 perc.
A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt: az óra a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés, stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig áll (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött, a játékvezetőknek ezt követően esetleges hosszabbítás engedélyezésére nincs módjuk. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával nem minősül érvényes találatnak, ehhez az kell, hogy a labda még a játékidő letelte előtt áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy büntetődobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy büntetődobás). Ilyen esetben a labdát közvetlenül kapura kell lőni, annak átadására, vagy az esetlegesen a kapusról, kapufáról kipattanó labda újbóli megjátszására már nincs mód - a kapusról vagy a kapufáról a kapuba pattanó labda viszont érvényes gólt jelent.
Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével, és a másik vereségével kell végződnie. Ilyenkor ha a rendes játékidő után mégis döntetlenre állnának a csapatok, akkor 2×5 perc hosszabbítás következik, egy perces félidei szünettel. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor büntetőlövések következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a büntetőket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
Egyes versenyeken a kiírás rendelkezhet úgy is, hogy a rendes játékidő letelte után egyből hétméteres dobások következnek, hosszabbítás nincs.

Labda
A kézilabdát bőr, vagy műanyag borítású labdával játsszák. Életkortól, és nemtől függően eltérő labdák a játékeszközök.
A labdát általában egy úgynevezett wax nevű anyaggal vonják be a játékosok, a jobb tapadás érdekében. Ez által válnak kivitelezhetővé az igazán látványos lövések, mint például a pattintott csavart lövés, a cunder.

Kapu
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 m magas, és 3 m széles. A kapukat szilárd talajhoz rögzíteni kell, két különböző színnel kell befesteni (általában fehér és fekete).


2020.04.08. szerda 7.ab Erkölcstan

Tk. 110. Ének zengi be az iskolát
110/1. Írd le a füzetbe, mit látsz azon a hat képen, mi történhetett, írj párbeszédet, ahol tudsz!
2020.04.07.-2020.04-08.  Kedd-Szerda   Testnevelés  7.a



2020.04.07.- 2020.04.08 Kedd  - Szerda  Testnevelés  8.b


A jó időre való tekintettel kerékpározzatok 20-30 percet .

Végezzetek tetszőlegesen saroklendítéseket,térdlendítéseket , malomkörzést előre majd hátra!

Pihenés képpen tanulmányozzátok a testi képességeket!




1. Kondicionális képességek
A sportteljesítmények feltétele az erő, állóképesség, gyorsaság. Hátterükben biológiai tényezők vagy feltételek állnak:
·       izmok kontraktilítása (összehúzódó képesség)
·       energia-ellátási (anyagcsere) folyamatok
·       ideg-izom kapcsolatok minősége
Az erő nagysága a kontraktilítási tényezőktől, az izomrostok típusától, számától, keresztmetszetétől függ. Az erő az ,,A” típusú fehér rosttípusra épül.
Az állóképességet az izmok energia-ellátási (anyagcsere) folyamatai befolyásolják. Ez a ,,C” típusú vörös rosttípushoz kapcsolódik, melynek nagy az oxidatív kapacitása.
A gyorsaság az ideg-izom kapcsolatok minőségétől függ.
A képességek mindig kölcsönhatásban vannak egymással, edzés hatására eltolódnak.
Alapvető kondicionális képességeken belül speciális képességeket is megkülönböztetünk:
Erő:
  • -maximális erő
  • -állóképességi erő
  • -gyorsasági erő
Állóképesség:
  • - hosszútávú állóképesség
  • -középtávú állóképesség
  • -rövidtávú állóképesség
Gyorsaság:
  • - mozgásgyorsaság
  • - helyzetváltoztató gyorsaság
Állóképesség:
A szervezet, fáradással szembeni ellenálló képessége. Az állóképesség színvonala mindenekelőtt a keringési és légzőszervek, valamint az anyagcsere folyamatok szintjétől függ. Befolyásolja még az idegrendszer energiamozgósító képessége, a mozgáskoordináció tökéletessége, valamint az izomzat minősége. Fontosak a pszichikai tulajdonságok is, főleg a motiváció, és az erős akarat.
Fajtái:
  • Hosszútávú állóképesség: 10-30 perc feletti teljesítménynél szükséges. Aerob (oxigén mellett) feltételek között születik az eredmény. Tökéletes keringési- légzési működésre van szükség.
  • Középtávú állóképesség: 2-9 perc közötti erőkifejtésnél szükséges, a teljesítmény mérsékelten anaerob (oxigén adósság) körülmények között születik pl. 200-400m úszás.
  • Rövidtávú állóképesség: 45 mp-2 perc közötti erőkifejtésnél szükséges. Magas szintű aerob és maximális anaerob kapacitással jellemezhető a rövidtávú állóképesség. Pl.: 400 m futás
Erő:
Az erő a külső erők és a mozgás közben fellépő belső ellenállások legyőzésének képessége, mely az izomzat aktív erőkifejtésének segítségével történik.
Fajtái:
  • Maximális erőnek: az az izomerő, melyet az izomzat, maximális számú működési egység egyidejű aktiválása révén képes kifejteni.
  • Gyorsasági erő: az ideg-izomrendszer azon képessége, amellyel viszonylag nagy ellenállásokat igen nagy gyorsaságú összehúzódással győz le.
  • Erő-állóképesség: a szervezet elfáradással szembeni ellenállásában fejeződik ki a hosszan tartó, viszonylag nagy erőkifejtések esetében.
Gyorsaság:
Az a kondicionális képesség, melynek birtokában az adott mozgást, azonos körülmények között a lehető legrövidebb idő alatt tudjuk végrehajtani.
Fajtái:
  1. Lokomotorikus (helyváltoztató) gyorsaság, melyet vágtagyorsaságnak nevezünk. A sportolónak az a képessége, amelynek segítségével ciklikus mozgásokban a lehető legnagyobb sebességgel halad előre.
  2. Helyzetgyorsaság vagy szituációs gyorsaság, mely egy rendkívül összetett sajátos megjelenési formája a gyorsaságnak. A reagálási idő és a mozdulatgyorsaságot foglalja magába.
A gyorsaság fejlesztésének lehetősége genetikailag nagymértékben meghatározott. Az örökletes tulajdonságok, a lassú és gyors beidegződésű izomrostok aránya determinálja a fejlesztést.
Koordinációs képességek:
A sportteljesítmény feltételeként szereplő testi képességek azon csoportja, melybe a mozgáskoordináció funkciójának megfelelő képességek tartoznak.
ÜGYESSÉG: olyan összetett koordinációs képesség, amely lehetővé teszi a feladatok, sportmozgások gyors és célszerű megoldását.
HAJLÉKONYSÁG: az a képesség, mely segítségével a mozgásokat nagy kiterjedéssel tudjuk végezni. Az izmok rugalmasságát és az izületek mozgékonyságát jelenti.

Aktív és Passzív hajlékonyság:
Az aktív hajlékonyság azt a mozgásterjedelmet jelenti, amit a sportoló külső segítség nélkül el tud érni.
A passzívnál külső segítség-társ, eszköz, saját testsúly- növeli a mozgás kiterjedését.
A hajlékonyság fontos feltétele az ellazulási képesség, mely az izomtónussal (az izom nyugalmi állapotú feszességével) ellentétes, az elernyedés fázisa. A hajlékonyságnak nagy szerepe van a mozgástanulásban, a mozgások végrehajtásában. A testi képességek közül elsősorban a gyorsaság fejlesztésénél van nagy jelentősége.
A koordinációs képességnél meg kell említeni az:
EGYENSÚLYÉRZÉK-et, melynek szerve a belső fülben található. A kis alátámasztási felülettel végrehajtott mozgásoknál van nagy szerepe, Pl.: női tornában a gerendán, karatéban a rúgásnál.
TÉRÉRZÉK, és a RITMUSÉRZÉK is fontos koordinációs képesség, szinte minden sportmozgásban meghatározó szerepet játszanak.

Képességek szerepe a teljesítményben
Két alapvető összetevő:
1. A sportoló teljesítőképessége



2. A sportoló teljesítőkészsége

2020.04.07- 08. Kedd, szerda Matematika 7 a-b


Gyakorló feladatok

1.       Egy írólap mérete: 15 cm és 21 cm. Vágd ketté az átlója mentén! Mekkora területű darabokat kaptál?

2.       Az ábrán látható alaplap minden éle egyenlő hosszúságú, mekkora az ábra kerülete és területe, ha az él hossza:


    a)      2 cm

          K=

          T =

    b)      5 cm
                                                    
                                                   K= 

                                                   T= 
Példa:
Ha az él hossza 3 cm: 
K = 12  3 cm= 36 cm ( ha körbe járjuk az ábrát 12 db, egyenként 3 cm hosszú oldala van)

T= 5   9 cm2 = 45  cm(ha megnézzük az ábra felületét 5 db,  egyenként 9  cmterületű négyzetet látunk)
   





2020.04.08., szerda Magyar nyelvtan 7.b - 7.a is csinálhatja!


A következő szavakat, mondatokat teljesen egybeírtam. Válaszd szét őket! Füzetbe írd!!!

                                                                                  57. óra
                                                                               Gyakorlás

Húsvétvasárnaphozugyancsaksokszínűhagyományokkapcsolódtakakárcsakmásünnepen
ilyenkornemfőztekatrágyátnemhordtákkiazistállóbólnemsöpörtekvarrnisemvoltszabad
húsvétvasárnapjellegzetesételeketettekésesznekmaisországszerteahúsvétisonkátkalácsot
tojástsőtmégbortisamitakatolkiushívőkszentelnivisznekatemplomba.

Miután leírtad a mondatokat, próbáld meg elemezni!!! Ágrajzot is kérek, igen!😊

 

2020.04.07., kedd Magyar nyelvtan 7.a,b


Próbáld meg a legjobb tudásod szerint kitölteni! Tavaszi szünet után egy hasonlót kell majd megoldanotok!- Jegyre!!!  Továbbra is várom a munkádat messengeren!!! Akitől eddig is kaptam: köszönöm!!! Így tovább!!! Szeretném, ha minél többen küldenétek!!!😊
                                                         56. óra
                                         Összefoglalás: A határozók
1., Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó kérdésekkel és a határozók fajtáinak hiányzó megnevezésével!

Hogyan kérdezünk?
A határozó neve
Hol? Honnan?Hová?


Időhatározó
Mivel? Ki által? Mi által?


Társhatározó
Hogyan? Milyen módon?


Állapothatározó
Miért? Mi miatt? Mi okból?


Célhatározó
Kinek, minek a részére?


2., Elemezd a következő mondatokat! Majd állapítsd meg a határozó szófaját!
A távolban egy elefántcsorda tűnik fel.         ________________________________

Nem zártuk le lakattal a biciklinket.             _________________________________

Az eredményei miatt dicséretet kap az osztály.   ______________________________

A nyolcadikosokkal fociztatok?                          ________________________________

Szorgalmasan tanulom a verseket.                      ________________________________

Zsuzsi napok óta a hasát sütteti.                          ________________________________

Álmosan indult el Enikő.                                      ________________________________

Ági kenyérért küldött.                                           ________________________________

Add át a testvérednek az üdvözletemet!                _________________________________
3., Elemezd a következő mondatokat, majd ábrázold ágrajzzal!
A palántázás után óvatosan öntözzük meg a talajt!


A tengerhez megyünk pihenni.


Az ősember kezdetben dorongokkal ejtette el a nagyobb állatokat.


4., A felsorolt szavakkal válaszolj az alábbi kérdésekre!
                                                          Kivel? Mivel?
gond                                            _________________________
gyümölcs                                     _________________________
tett                                               _________________________
kg                                                _________________________
Mikszáth                                      _________________________
Damjanich                                   _________________________
juh                                                _________________________

                                                                 Hogyan?
magyar                                          ________________________
német                                             ________________________
példa                                              ________________________
lomha                                             ________________________
erős                                                 ________________________
lázas                                                ________________________

Határozók felismerése: