Hallgasd meg az alábbi dallamokat!
Brahms : Bölcsődal ezt a Tk. 60. oldalán találod, az első csak a dallam, hangolódj rá, erre szép altatóra. A második már szöveges, nem teljesen ugyan az a szöveg, mint a tk-ben, de nem baj, a dallamot hallgasd meg többször és aztán a tankönyv szövegét próbáld vele énekelni!
Ha innen nem sikerül megnyitni a linket Ctrl és kattinttás, akkor jelöld ki a linket, másold és beillesztés a youtube címsorba!
Tk. 61. oldal
Brahms: 6. Magyar tánc hallgasd meg és a füzetbe írd le milyen hangszereket hallottál!
A Walt Disney is felhasználta az 5. Magyar tánc dallamát, nézd!
Brahms élete: Készíts belőle vázlatot a füzetedbe és egészítsd ki a legfontosabb műveinek listájával! Ha készen van fényképezd le és küld el email-ben vagy facebook-on! Van rá 1 heted!
mne.adrienn@gmail.com
Johannes Brahms
1833. május 7-én született Hamburgban egy parasztból lett szegény muzsikus fiaként. A kürtös, fuvolás és nagybőgős apának nála 17 évvel idősebb feleségétől három gyermeke született, közülük második volt Johannes. Apjától tanult hegedülni és zongorázni, a zenén kívül a játékkatonák gyűjtése volt a szenvedélye.
Hétéves korától tanult komolyan zongorázni, tanára zeneszerzői ismeretekre is oktatta a kötetlen improvizáláshoz vonzódó fiatalembert. Brahms a család szegénysége miatt vendéglőkben és éttermekben, sőt tengerészbordélyokban is játszott, a legenda szerint a túlérzékeny kamasz a közönséges környezetben zenélés közben a kottatartóra helyezett izgalmas könyveket olvasta.
17 évesen megismerkedett az emigrációba kényszerült Reményi Edével, aki a szabadságharc idején Görgey hegedűse volt, s zongorakísérője lett. Brahms Reményi által került közel a magyar és a cigány zenéhez, magyaros motívumok iránti vonzódását jelzik az 1852-69 között született Magyar táncok című zongoraművei.
A 21 táncból nyolcat meg is hangszereltek, részben Brahms, részben mások. 1853 tavaszán barátkozott össze egy másik híres magyar hegedűművésszel, Joachim Józseffel, s gyümölcsöző zenei együttműködés fejlődött ki közöttük. Ő adott neki ajánlóleveleket Liszt Ferenchez, de a találkozó kudarccal zárult – Brahms állítólag elaludt, amikor Liszt bemutatta neki frissen komponált b-moll szonátáját.
Joachim Düsseldorfban Robert és Clara Schumann figyelmébe is beajánlotta, s őket lenyűgözte Brahms zongorajátéka. “Zseniként” magasztalták, támogatták zenei pályáján és nevének megismertetésében. Schumann azonban ekkor már mély depresszióban szenvedett, hamarosan elmegyógyintézetbe került, Brahms pedig lángra gyulladt a nála 14 évvel idősebb Clara Schumann iránt.
A zeneszerző haláláig Düsseldorfban maradt, s a fiatalkori szenvedély elmúltával is az asszony hű barátja és levelezőtársa maradt. Sosem nősült meg. 1857-62 között udvari zeneigazgatóként dolgozott Detmoldban, majd Hamburgban élt. Női kórust szervezett, ő vezényelte és tanította be a műveket, azt azonban nem sikerült elérnie, hogy a hamburgi filharmonikusok karmestere legyen. 1862-ben Bécsben telepedett le, élete hátralévő részét itt élte le.
Sok más zeneszerzőtől eltérően meg tudott élni a muzsikából, bár nem fényűző módon. Ruházata szerény volt, erre különösebb gondot nem is fordított. Modora kora előrehaladtával sokszor nyers és tüskés volt, számos régi barátjával is összeveszett. Nőies arcát szakállal próbálta takarni, ötvenéves kora után megőszült és meghízott. Napjai nagy részét visszavonultan töltötte, érzelmeit a szavak helyett inkább zenével fejezte ki. 1897. április 3-án halt meg, apjához hasonlóan rákban. Bécsben temették el, Beethoven és Schubert sírja mellé.
